Még csak 25-e van, de olyan sűrű volt ez a két-három nap, hogy úgy érzem, egy hónapja ünneplünk már. De ezt nem panaszként...
Vegyük az ajándékokat:
Balcsi kapott szánkót (nagyon szuper), Thomas-os mozdonyt, porszívót (szívének legkedvesebb játéka), két dömpert, favonatot, Thomas-os vonatkészletet, pulóvert, sapkát, kesztyűt, sálat, hálózsákot, könyvet, kockát, FP interaktív macit, stb. Tetszenek neki a karácsonyfák, de nem nagyon rombolja őket. A Karácsonyi Fényeket (ablakra ragasztott fényfüzéreket) viszont minden reggel követeli.
Eddig nagyon jók az ünnepek,-leszámítva, hogy Barnushoz 24-e este ki kellett hívni az ügyeletet mert eszméletlenre itta magát˛ 40 felett volt a láza, és hini, és ki tudja-de most már ő is jobban van- remélem így is marad!
Most vegyük a mindennapokat.
Ügyesen mászik, (most már egyáltalán nem kúszik) ügyesen jár a járássegítőjével, és kísérleti jelleggel lép egy-két lépést is, ha szorosan ott vagyunk körülötte, és belénk tud kapaszkodni.
Nagyon szereti a képeskönyveket.
Amikor múlt héten leesett a hó, kikövetelte, hogy menjünk sétálni reggeli előtt. Mentünk.
Az autóban most már egyedül ül hátul és remekül elnézelődik.
Az alvás tragédia, de én vagyok érte a felelős, tudom.
Ja, voltunk neurológusnál és gyógyultnak nyilváníttatott.
És csip-csip csókázik, és kis lüke (ha valamiben megüti magát mindig rámutat a tettesre-gondolom, hogy rendszabályozzuk meg), de ravasz is ("véletlenül" mindig arra dobódik a labda amerre egyébként nem lenne szabad mennie). Kezd énekelgetni, egyre többet "beszél". Szóval egy tündér-világlegszebb-legaranyosabbbabája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése