Pénz beszél, kutya ugat

Egy újabb találóskérdés: Vajon az alábbi lehetőség közül melyiknél mondta ezt Kedves Z.: "Na jól van, most már állj le!"?

a.) "Megtiltom! Megtiltom, hogy vegyél magadnak még egy sportzakót!"

b.) "Nem is olyan drága a Maldív-szigetek (de), és ha most mennénk, Balcsi igyen utazhatna!"

c.) "Névnapomra nem kérek sokat, csak az Austen könyveket, meg a McCarthy könyveket, néhány Fiskars cuccot (pl.: szilikonos kenőtollatizét, balkezes ollót, csirkedaraboló ollót, almaszeletelőt(!), hámozókészletet), ja és a fülbevalóhoz passzoló nyakláncot!"

I. nem játszhat (mert tudja a választ), ellenben mesélje el, hogy:

a.) meddig maradt?

b.) mi történt?

c.) volt-e botrány? (asztal alatt négykézláb történő repülőgép lekésés vagy ilyesmi)

Köszönöm.

Egyébként Balcsi minden várakozásomon felül elvolt az apjával, míg én búcsúztattam a lányt. Ügyesek ők!

Ma délelőtt kinn voltunk a kertben. Egyszer csak látom, hogy egy fekete kis szőrös izé rohan a fenyő tövében, odavonszolom Balcsit: "Nézd, vakond, keresi a házát, de nem találja, nézd, most felénk jön. Látod? Vakond...stb., stb.," -addig amíg vissza nem mászott a lyukba. Utána tudatosult bennem, hogy én undorodom, rettegek ezektől a kis szőrös emlősöktől.

Pénteken egy csigát fogdostam (nem a házát), oktató célzattal. Ha így haladunk, gyereknapra veszünk egy fehér patkányt, meg egy kígyót. Azt is oktató célzattal. Ha meg már unjuk gondozni, összeeresztjük őket, játsszák le!

Nem, inkább hány...

... eddig a hajnali szopi, a reggeli és az ebéd landolt pólókon, kabátokon, melegítőfelsőkön. Holnap délelőtt a változatosság kedvéért dokinő, és éljen a mosógép. (Ja, és nem mellesleg, ez volt az egyetlen, amiről azt gondoltam, hogy undorodni fogok.(általában, ha valaki hány, én elkezdek öklendezni...) De nem... Csak iszonyúan sajnálom szegényt. Hányás előtt nézünk egymásra ijedt szemekkel. Hányás közben néz rám szomorúan, én meg próbálom bíztatni, hogy mindjárt túl lesz rajta. Hányás után néz rám szemrehányóan, hogy milyen undi lett a keze, csináljak már valamit. Utána pedig áll a kádban, és sír, hogy most megint vetkőzni, meg mosakodni...

Beszél???

"Fáj a fenekem, mert kicsípte a kaki. De ha megszoptatsz, akkor nem fog annyira fájni!"-mindezt szavak nélkül, mutogatással, nyavalygással, és a híres "ÁÁ!"-hanggal.
De egyedül iszik a pohárból, úgy, hogy leveszi az asztalról, aztán visszarakja, én meg törölgetem, mert eldőlt.
Ha utazunk valahova, és éhes, rámutat a Zöld Táskára, mert abban van a kaja (általában). Ha azt mondjuk, hogy zöld, akkor is rámutat.
Mostanában leginkább vadulni szeret. Az alábbi eset szegény Sünivel és a kisfiával esett meg, akik elmentek sétálni, aztán találkoztak a Lovacskával, ő elvitte őket a hátán, de leestek szegények, és nagyon fájt nekik, úgyhogy Balcsi jól meg is taposta őket a biztonság kedvéért. Aztán kicsit még át is ment rajtuk az autójával. Meg vissza.
De akkor a legboldogabb, ha nekivághatunk a falunak ezzel. (Én meg erősen gondolkozom a költözködésen).

Másfél éves

Először is: úgy tűnik kezdünk kilábalni ebből a rohadt betegségből, ami már egy hónapja gyötri szegényt (és minket). Három orvoslátogatás, egy vérvétel (két szúrás- komolyan egy kis hős: nem sírt, csak a másodiknál, kicsit, de meg lehetett nyugtatni teljesen.), egy vizelet leadás. Ezerféle csepp, szirup, balzsam, kétszáz orrszívás, két megnagyobbodott nyaki nyirokmirigy (szegénykém olyan lett, mint akinek a tavaszra való tekintettel kirügyezett a nyaka, és bármelyik pillanatban kinyílhat, hogy előbukkanjon a másik két feje). Lesz még hasi UH, és orvoslátogatás, de nem lesz 1,5 éves oltás.

És, hogy hogy éltük meg a betegséget?

"Én most alszom egy kicsit a krokodillal!"-fotelban, reggel 9 körül.

"Balcsi, ott van még a pohár a kukacodon?"(!)- így sikerült vizeletet produkálni.

"Csinálsz egy bőséges reggelit, vagy rögtön mész a baltáért?"-egy átvirrasztott éjszaka után.

És kedvencem az alábbi párbeszéd a doktornővel:

-A nyirokmirigy megnagyobbodás miatt lehet, hogy meg van nagyobbodva a mája és a lépe. Úgyhogy most nem szabadna esnie.
-Jó persze , figyelünk rá.
-Úgy 1, 1,5 hónapig!
-??????

Mielőtt teljesen leterítette volna a betegség akartam írni, hogy milyen jó, hogy ilyen szófogadó gyerekünk van, nem mászik fel sehová, nem nyúl be sehová, stb.

Aha... Felmászik, lelép, hasraesik (igen, ezt nem lenne szabad, de ez még a figyelmeztetés előtt történt), rámnéz, én kioktatom, ő nem sír, felmászik, megmutatom, lemászik.

Kikapcsolja az elosztót, kihúzza az elektromos órát, bedugja amit talál, bekapcsolja az elosztót...

Kapott apuéktól húsvétra egy műanyag talicskát. Mostanában minden nap el kell menni sétálni a talicskával. Legjobb az volt, amikor gumicsizmában tettük mindezt, mert előtte esett az eső, és pocsolya volt mindenütt. Szépek voltunk!

Egyenlőre ennyi. Majd írok még arról is, hogy mit/mit nem csinál másfél évesen.