Balibaba most kihagyta

anyukájával együtt ezt a minivakációt, megfázásra hivatkozva.
De majd pótolunk. Már szövögetem... (mondjuk az új tervben bosszúból nincs benne Balibaba, csak az amsterdami éjszakák.)

Kipikopikipkop

Azóta nem ismétlődött a krupp. Eszméletlenül meg van fázva. Dokinéni megvizsgálta, kiokosított. Vettünk hipi-szupi hidegpárásítót.
Most már én is eszméletlenül meg vagyok fázva.
Ja, és azért nem jelentkeztem, mert kikapcsolták a netünket.

Nem, inkább hány...

... eddig a hajnali szopi, a reggeli és az ebéd landolt pólókon, kabátokon, melegítőfelsőkön. Holnap délelőtt a változatosság kedvéért dokinő, és éljen a mosógép. (Ja, és nem mellesleg, ez volt az egyetlen, amiről azt gondoltam, hogy undorodni fogok.(általában, ha valaki hány, én elkezdek öklendezni...) De nem... Csak iszonyúan sajnálom szegényt. Hányás előtt nézünk egymásra ijedt szemekkel. Hányás közben néz rám szomorúan, én meg próbálom bíztatni, hogy mindjárt túl lesz rajta. Hányás után néz rám szemrehányóan, hogy milyen undi lett a keze, csináljak már valamit. Utána pedig áll a kádban, és sír, hogy most megint vetkőzni, meg mosakodni...

Jóban, rosszban (is volt részünk)

Balcsi három hete meg van fázva! Első nap volt láza, azóta semmi, csak taknyos, tüsszög és az utóbbi két éjszakát végigköhögte. Fasza. A doktornéni azt mondta, hogy a fogai miatt is lehetnek, amíg ki nem jönnek, náthás is maradhat (eddig 7 db jött ki a 20-ból).

Egyébként elmentünk Svájcba, ott mérsékelten volt beteg, és nagyon jól bírta az egészet. Az autókiállítás csúcspontjai számára a forgó színpadok, forgó gumiabroncsok, forgó motoralkatrészek voltak. Mélypont az, hogy az anyja a kiállítás helye és a parkoló közötti buszútvonalon (kb. 20 perc) nem értette, hogy azért bömböl üvöltve, mert éhes!

Anyja csúcspontjai: vacsora a hotelszobába rendelve, autókiállítás(!), Annessy, Genfi tó partja, Gruyere, (ezzel kapcsolatban csak azt bánom, hogy nem voltam elég akaratos és nem mentünk be a H.R. Giger kiállításra). Mélypontok: odaút, hazaút.

Hétvégén pedig a Veszprémi Állatkertben voltunk, majd Balatonfüreden kacsát etetni. Az állatkertben lévő állatok, akkor lettek számára érdektelenek, mikor meglátta és megszerezte a bejárat előtti árus óriási forgókészletének egy darabját. Innentől kezdve a forgónak szemtávolságon belül kellett lenni. Na jó, az állatetetést élvezte. Annyira, hogy most a faluban sétálva is adta a nyitott tenyerét, hogy tegyek bele Zoo-csemegét, mert meg akarja etetni azt az aranyos kiskutyát a kerítés mögött.

Hétfőn kb. 1 km-et sétált a saját lábán. Kb. 1 óra alatt.

Ha hallja azt a szót, hogy "sír" elkezd brühühűzni. Ez azt jelenti (én tanítottam), hogy a szeme elé teszi az öklét, és forgatja. Pénteken is ezt tette, de a saját szórakoztatására, mert élvezte, hogy úgy sétál, hogy nem lát. Egészen addig, míg bele nem esett a felmosóvödörbe.

Az "Adoda!"mellé belépett, a "Holvan?" mondat is. Tündérien széttárja a tenyerét és azt mondja:"Hoan?" És az "Á!" is, ami azt jelenti, hogy szopizna. Erre is én tanítottam, mondjuk nem teljesen erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy:"Nyisd ki nagyra a szád! Így: ÁÁÁ! Nem harapsz! Ez fáj! Amikor elengeded, akkor is nyisd nagyra a szád! Így: ÁÁÁ!..."