2011. június 23., csütörtök

Mint a gomba

Hihetetlen, hogy egy ilyen pici babából ilyen nagyfiú lett.














Múltkor ő mesélt mesekönyvből. A mese így hangzott.

-Mikor jön haza A*.?(-kérdezte az egyik szereplő, gondolom.)

-Fél nyolckor.-(válaszolta a másik)

-Igen?

-Igen, ide van írva a könyvbe.


Ill. elég sajátos elképzelései vannak arról, hogy mi lesz, ha ő felnő.

-Te pici leszel. Én nagy, és majd segítek neked. Apa meg benne lesz a hasamba.

Ezen még dolgozunk.


Új fejezetet is kell nyitnom, "Balesetek" címmek.


Balesetek1:

Ordítva jött be a tornácról, kezében egy biciklikulccsal, aminek a másik vége a szemében volt. Gondolataim:"Ha ezt kiszedjük a szeméből, nagyon fog vérezni. Megvakult a gyerek. Mentő, vagy mi visszük a kórházba?" Erővel elhúztam a gyerek kezét a szemétől kulcsostul. Nem vérzett, szeme összeszorítva.

-Fáj! Fáj!-kiabál.

-Belement valami?

-Igen. És már dörzsöli újra, az időközben szabaddá vált kezével.

Tehát a következő történt. Belement valami a szemébe, és a gyerek elkezdte dörzsölni a kezével.

Megkértük, hogy máskor dobja el azt, ami a kezében van, még a dörzsölés előtt. Bátran. Bárhová. Nem leszünk rá mérgesek.


*A. apu barátnőjének a lánya, aki este elment bulizni. Balcsi nem értette, hogy ő miért akkor megy el, amikor már közeledik az alvásidő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése