Másfél éves

Először is: úgy tűnik kezdünk kilábalni ebből a rohadt betegségből, ami már egy hónapja gyötri szegényt (és minket). Három orvoslátogatás, egy vérvétel (két szúrás- komolyan egy kis hős: nem sírt, csak a másodiknál, kicsit, de meg lehetett nyugtatni teljesen.), egy vizelet leadás. Ezerféle csepp, szirup, balzsam, kétszáz orrszívás, két megnagyobbodott nyaki nyirokmirigy (szegénykém olyan lett, mint akinek a tavaszra való tekintettel kirügyezett a nyaka, és bármelyik pillanatban kinyílhat, hogy előbukkanjon a másik két feje). Lesz még hasi UH, és orvoslátogatás, de nem lesz 1,5 éves oltás.

És, hogy hogy éltük meg a betegséget?

"Én most alszom egy kicsit a krokodillal!"-fotelban, reggel 9 körül.

"Balcsi, ott van még a pohár a kukacodon?"(!)- így sikerült vizeletet produkálni.

"Csinálsz egy bőséges reggelit, vagy rögtön mész a baltáért?"-egy átvirrasztott éjszaka után.

És kedvencem az alábbi párbeszéd a doktornővel:

-A nyirokmirigy megnagyobbodás miatt lehet, hogy meg van nagyobbodva a mája és a lépe. Úgyhogy most nem szabadna esnie.
-Jó persze , figyelünk rá.
-Úgy 1, 1,5 hónapig!
-??????

Mielőtt teljesen leterítette volna a betegség akartam írni, hogy milyen jó, hogy ilyen szófogadó gyerekünk van, nem mászik fel sehová, nem nyúl be sehová, stb.

Aha... Felmászik, lelép, hasraesik (igen, ezt nem lenne szabad, de ez még a figyelmeztetés előtt történt), rámnéz, én kioktatom, ő nem sír, felmászik, megmutatom, lemászik.

Kikapcsolja az elosztót, kihúzza az elektromos órát, bedugja amit talál, bekapcsolja az elosztót...

Kapott apuéktól húsvétra egy műanyag talicskát. Mostanában minden nap el kell menni sétálni a talicskával. Legjobb az volt, amikor gumicsizmában tettük mindezt, mert előtte esett az eső, és pocsolya volt mindenütt. Szépek voltunk!

Egyenlőre ennyi. Majd írok még arról is, hogy mit/mit nem csinál másfél évesen.