2011. április 23., szombat

Bújócska

Szebb lenne a világ, ha mindenkinél mindennapos esemény lenne az, hogy az egész (nagyapai) család úgy röhög, hogy majd' be pisil.

Mert Barnus elbújt. Három felnőtt és egy kiskorú kereste nyerítve. Tudom, ehhez az is kéne, hogy mindenkinek az legyen a legnagyobb gondja, hogy hová bújt az aznapi áldozat. Sajnos nekik sem az.


Itt a tavasz, itt a szerelem.

Említettem régen Maját, aki zenebölcsis elfoglaltság volt régen. Egy ideje nem járunk zenebölcsibe, nem is találkoztunk Majával.

Most a hét elején viszont igen. Kb 10 m volt köztük és akkorát köszönt:-Szia Balibaba! Én teljesen meghatódtam, Balibaba le sem szarta.

De tegnap a fiamat is elérte a szerelem. Délelőtt kicsit együtt játszottak, aztán elment az apukájával és a bátyjával, nekünk pedig arról szólt a további napunk, hogy kerestük Bombot. "Hol van Bombo?" "Keressük meg?" "Igen!" "Kit? Zsombort?" "Igen! Igen!" Hiába, a szerelem nem válogat.


2011. április 14., csütörtök

A 2011-es Eger Rallye győztese pedig

Nem más, mint a TIGRIS típusú járművel hasító Balibaba. (Háttal nekünk az a csinos nő meg nem én vagyok. Sajnos.)

Néhány apró:

A hétvégét Gyenesdiáson töltöttük egy wellness szállóban, az erdőtűz közelében két baráti házaspárral.

Utolsó éjszaka 3 órakor bekopog az egyik nő:

-Jix alszik már?-kérdezi Kedves Z-t.

-Igen.

-Gyere!

És Kedves Z. egy szál alsógatyába átment a másik szobába*. (A házaspár férfitagja mindeközben az udvaron tartózkodott**, mint másnap a reggelinél megtudtam.)


Ja, és ráparáztunk az óvodára. Infók a következők:

-28 hely van kb. 70 gyerekre,

-idén csak a már 3 évüket betöltötteket veszik fel,

-akkor van némi esélyünk, ha sírunk.

Én pedig be akarom adni a gyereket valahová, mert ő is igényli, meg én is.


A TV még mindig rossz. De ha az idő is az, akkor nekem is nagyon rossz.


*A házasságunk nem emiatt fog tönkremenni. Egyrészt a szobában tartózkodott két kiskorú is. (Tudom, hogy ez nem akadály,de nem kockáztatták meg, hogy felébredjenek, amit tökéletesen el tudok képzelni.) Másrészt fél háromkor mentünk lefeküdni egy gyilkos pókermeccs után amit megnyertem***. És a nő az elmondások alapján csak az erdőtüzet akarta megmutatni, ami látszott a szobájukból, de másnap kiderült, hogy csak egy fogadó égett le két utcával arrébb. (Szerintünk biztosítási csalás volt, de nem lehetett túl eszes az elkövető, ha azt gondolta, hogy:

a.) átterjedt a tűz az erdőről a város közepén levő fogadóra,

b.) most el vannak foglalva a tűzoltók, porig ég az egész és nem lesz feltűnő a dolog egyáltalán.


** Elment a biztonsági őrrel megnézni az erdőtüzet.

***Hogyan nyertem pókermeccset: Amerikai pókert játszottunk 5-en. Valódi játékosok, kemény ellenfelek. Komolyan. Utolsó két mondat:

-Jix, mekkora mákod van ezzel a színsorral nyerted meg.

-Tényleg? Észre sem vettem.-mondtam, ahelyett, hogy megőriztem volna a méltóságomat és hallgattam volna.

2011. április 8., péntek

Elmúlt két és fél éves


Van egy könyv, ami szerint borzasztóan le van maradva. És némileg igaza is van. Én mindezért a TV-t az időjárást és magamat (elsősorban) teszem felelőssé. De próbálom mentegetőzni menteni a menthetőt:

-a TV megint elromlott,

-minden napra kitalálok valami kreatív dolgot (még a Praktika c. újságot is megvettem),

-minden nap 4-6 órát vagyunk a szabad levegőn.


Az elmúlt héten az alábbiakat értük el:

-két egymást követő este pisilt a zenélő bilijébe,

-4-5 mondókát mond, kisebb segítséggel, (ebben benne van az"Irénke úgy elhagyott. Aszonta bunkó vagyok!" is)

-este kéri a "Mazsola és Tádé"-t diavetítőn,

-és sokkal kevésbé agresszív.

Kopp-kopp, és mélyen szégyenlem magam.

Negatívuma az elmúlt hétnek a sokkal nagyobb rendetlenség.


De a fő áttörés ezektől teljesen függetlenül kedd este következett be. Apuéknál aludt.

Mi elmentük Stand Up-os vacsorára, ő meg nem. És beült az ágy közepére, ahová Bogi (apu barátnője) egy habos joghurttal (Milli Mia Piruett, szigorúan vanilíás) csalogatta be, és a kérdésre, hogy nem fekszik-e le, így válaszolt:

-Így válom anukát!

-Olvassak mesét?

-Igen.

-Balcsi, nem megyünk le inkább a te ágyadba aludni? (apuék a fölöttünk lévő szinten, (l.m,:tetőtér) laknak.)

-Nem, én itt, így válom anukát. Apa majd levisz.

A mese meg folytatódott, a gyerek végül eldőlt, mire Bogi elhallgatott, erre a gyerek így szólt:

-Bogi, olvass gyorsan.

Öt perc múlva aludt.


2011. március 26., szombat

Balibaba most kihagyta

anyukájával együtt ezt a minivakációt, megfázásra hivatkozva.
De majd pótolunk. Már szövögetem... (mondjuk az új tervben bosszúból nincs benne Balibaba, csak az amsterdami éjszakák.)

2011. március 15., kedd

Most már tudom,

hogy hogyan lehet halálra ijeszteni egy két és fél évest. Mit kell tenni ahhoz, hogy rémülten nézzen rám, és azt mondja: "Ne anya, ne!"? Na?
A következőt kell neki mondani: "Most már nem olvasok több mesét. Annyit olvastam már, hogy kifolyik a szemem!"

2011. március 4., péntek

Balibaba már nem baba, bár ő így hívja magát

Biciklizik, kérem. Igaz, hogy csak futó, de akkor is.
És köszön, hogy :"Cia, néni!"
Szeretne már oviba menni. De még nem lehet, mert nincs pisi/kaki a bilibe/ WC-be.
A gópálya a kedvenc játéka.
Én vagyok a kedvenc állata. Komolyan. Engem használ elalváshoz az ágyában. Majd az éjszaka közepén átbattyog hozzánk, és rajtam alszik tovább.
Ja, meg onnan is tudom, hogy ő a babaló, én meg az anukaló vagyok.
És tegnap megtörtént, amitől mindig féltem, jött felém egy zsepivel a kezében és azt mondta: "Anuka kövér, kövér!"-elszörnyedtem, de erős lélekjelenlétemnek köszönhetően nem mondtam rá semmit, például hogy te meg bekakálsz. Szerencse, mert a zsebkendő igazából a fityula volt az orvosi táskájából, és arra kért, hogy legyek NŐVÉR.
Egyébként eljutottunk egy olyan szintre, ahonnan már nincs lejjebb. Kedves Z. egyszer ki is jelentette, hogy ez egy fertő és nem is nézi tovább. A játék lényege, hogy meztelenre vetkőzünk, bebújunk a paplan alá és APG-t olvasunk. Biztonsági okokból rajta szokott maradni a pelus, rajtam meg a ruha de ez nem von le semmit a dolog élvezeti értékéből.

2011. február 12., szombat

Balcsi világa

Fürcsi!, cici!, néze mesét.
Nagyjából ebbel összefoglalható jelenlegi érdeklődési köre.
A "Beteg a TV!"-projekttel rendesen befürödtem. (Két hetet bírtunk, aztán egy hétvégén, amikor a névnapját ünnepeltük, és időre rendnek/ebédnek kellett lennie, hirtelen meggyógyult. :() Tény viszont, hogy amikor két-három órát kint vagyunk a játszótéren és nem túl fáradt, akkor eszébe sem jut.
Elkezdtünk verselni is. Az Altatónak két verziója van. A rendesben mondja a sorok végén a szavakat. A viccesben minden utolsó szó x rím "cici". De már kezdi pedzegetni a "Süss fel nap"-ot, meg a "Juli néni, Kati néni"-t.
Szerintem most már szépen beszél. Három-négy szavas mondatokban. Ismer olyan szavakat, amikre nem is emlékszem, hogy valaha használtuk volna.
Tegnap este pl.: "Ana, kizaval! Sicc!"-és meglegyintett a kezével. Ezek után nem volt maradásom a szobájában.
Mozgása is kezd OK lenni (lábujjhegy is megvan), de túl nagyon óvatos.
Mostanában járunk játszótérre, ott végre kiderült, hogy miben erős a gyerek. Volt négy-öt kisgyerek (4-3-2-1 évesek), mindegyik kismotorral. Körbe-körbe mentek a mászóka körül. A legkisebb nem, mert még a lába is alig ért le szegénynek. Balcsi minden egyes kör alatt megállt mellette: "Dele! Dele!"-hívta szájjal-kézzel. Amikor a nagyobbak kimentek a körből, ő sem volt rest, rögtön utánuk ment és visszaparancsolta őket. (Márpedig rendnek kell lennie!)
Tegnap délután aztán beadtam a derekam és elmentünk fülcsizni az Aquaworldbe Barnussal. Nem bántam meg. Mindkét gyerek jól szórakozott. Volt csúszdázás, (egy darabig nem érdekelte, de mikor meglátott egy fodros rózsaszín bugyisat felmenni rajta, neki is meg kellett mutatnia, hogy ő milyen férfi!) örvénylés, masszírozás, ugrálás. Két órát voltunk benn, és csak azért jött ki Balcsi viszonylag problémamentesen, mert rájött, hogy éhes.
És ezer hála-köszönet Bucubigyó családjának, akik megmutatták a kerti popsitepsi használatában rejlő lehetőségeket. Ha leeseik a hó, fenék nem maradhat szárazon és folttalanul.
Így mosolyog, ha fényképezik. Csak kicsit ijesztő.