Nem tudok elvonatkoztatni!

Egy kedves ismerősömnek tegnap babái születtek. (Paranoia: létezik valaki, aki majd egyszer,- mikor fél év múlva közszemlére teszem a blogot- fogja magát és kinyomozza, hogy ki(k) születtek tegnap. Így kiderül ki a kedves ismerős és az is, hogy én ki vagyok. És akkor... A kérdés az, hogy egy napon hány iker születhet.-Erről jut eszembe: Itt kétlakásos ikerház épül-olvasható egy táblán. Megjegyzem, a ház kétpetéjű iker. ) És én olyan boldog vagyok! Beleestem ebbe a kismama betegségbe, hogy örülök, mint majom a farkának:

- ha más terhes lesz,

- ha más szül,

- ha más mesél a gyerekéről, terhességéről, szüléséről,

- ha mesélhetek másnak a gyerekemről, terhességemről, szülésemről,

- ha nézhetem más gyerekét,

- ha nézik a gyerekemet,

- ha játszhatok más gyerekével,

- ha játszanak a gyerekemmel,

- stb.



Viszont a saját meg elromlott. Egyrészt tegnap éjszaka felkelt 12:30-kor, 3:15-kor és 5:40 kor. És evett. Majd visszaaludt. Biztos egy növekedési ugrás, pár nap múlva rendeződik. (Álmodozásban mindíg jó voltam.) Másrészt megtanult beszélni. Mondja, mondja egész nap. Szerencsére inkább mesél, mint panaszkodik. És sikít, mert azt élvezi. Úgyhogy fekszik a pelenkázón és sikít, én meg mondom: "Sikíts, te... baba!" Ezért nem jön ki a Gyámügy meg az ÁNTSZ, ugye?



Tudom még fokozni ezt a perverz beírást...















...egy perverz képpel! :) Igen, a gyerek meztelen!