-mondja ezt a gyerek ijedten, mikor az apja munkába indul. (Csak egyszer veszekedtünk akkorát, hogy ez felmerült.:))
Mostanában toást reggelizünk. Imádom, ahogy mondja.
És ha valamin felhúzom magam, pl. kommentálok egy hírt/cikket/történetet, közel jön hozzám, mélyen a szemembe néz, és azt mondja:"Anya, nyugi!"
Csak ebben a fránya TV-dologban lennék erősebb!!!
2011. január 27., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése