Balibaba most kihagyta

anyukájával együtt ezt a minivakációt, megfázásra hivatkozva.
De majd pótolunk. Már szövögetem... (mondjuk az új tervben bosszúból nincs benne Balibaba, csak az amsterdami éjszakák.)

Most már tudom,

hogy hogyan lehet halálra ijeszteni egy két és fél évest. Mit kell tenni ahhoz, hogy rémülten nézzen rám, és azt mondja: "Ne anya, ne!"? Na?
A következőt kell neki mondani: "Most már nem olvasok több mesét. Annyit olvastam már, hogy kifolyik a szemem!"

Balibaba már nem baba, bár ő így hívja magát

Biciklizik, kérem. Igaz, hogy csak futó, de akkor is.

És köszön, hogy :"Cia, néni!"

Szeretne már oviba menni. De még nem lehet, mert nincs pisi/kaki a bilibe/ WC-be.

A gópálya a kedvenc játéka.

Én vagyok a kedvenc állata. Komolyan. Engem használ elalváshoz az ágyában. Majd az éjszaka közepén átbattyog hozzánk, és rajtam alszik tovább.

Ja, meg onnan is tudom, hogy ő a babaló, én meg az anukaló vagyok.

És tegnap megtörtént, amitől mindig féltem, jött felém egy zsepivel a kezében és azt mondta: "Anuka kövér, kövér!"-elszörnyedtem, de erős lélekjelenlétemnek köszönhetően nem mondtam rá semmit, például hogy te meg bekakálsz. Szerencse, mert a zsebkendő igazából a fityula volt az orvosi táskájából, és arra kért, hogy legyek NŐVÉR.

Egyébként eljutottunk egy olyan szintre, ahonnan már nincs lejjebb. Kedves Z. egyszer ki is jelentette, hogy ez egy fertő és nem is nézi tovább. A játék lényege, hogy meztelenre vetkőzünk, bebújunk a paplan alá és APG-t olvasunk. Biztonsági okokból rajta szokott maradni a pelus, rajtam meg a ruha de ez nem von le semmit a dolog élvezeti értékéből.

Balcsi világa

Fürcsi!, cici!, néze mesét.

Nagyjából ebbel összefoglalható jelenlegi érdeklődési köre.

A "Beteg a TV!"-projekttel rendesen befürödtem. (Két hetet bírtunk, aztán egy hétvégén, amikor a névnapját ünnepeltük, és időre rendnek/ebédnek kellett lennie, hirtelen meggyógyult. :() Tény viszont, hogy amikor két-három órát kint vagyunk a játszótéren és nem túl fáradt, akkor eszébe sem jut.

Elkezdtünk verselni is. Az Altatónak két verziója van. A rendesben mondja a sorok végén a szavakat. A viccesben minden utolsó szó x rím "cici". De már kezdi pedzegetni a "Süss fel nap"-ot, meg a "Juli néni, Kati néni"-t.

Szerintem most már szépen beszél. Három-négy szavas mondatokban. Ismer olyan szavakat, amikre nem is emlékszem, hogy valaha használtuk volna.

Tegnap este pl.: "Ana, kizaval! Sicc!"-és meglegyintett a kezével. Ezek után nem volt maradásom a szobájában.

Mozgása is kezd OK lenni (lábujjhegy is megvan), de túl nagyon óvatos.

Mostanában járunk játszótérre, ott végre kiderült, hogy miben erős a gyerek. Volt négy-öt kisgyerek (4-3-2-1 évesek), mindegyik kismotorral. Körbe-körbe mentek a mászóka körül. A legkisebb nem, mert még a lába is alig ért le szegénynek. Balcsi minden egyes kör alatt megállt mellette: "Dele! Dele!"-hívta szájjal-kézzel. Amikor a nagyobbak kimentek a körből, ő sem volt rest, rögtön utánuk ment és visszaparancsolta őket. (Márpedig rendnek kell lennie!)

Tegnap délután aztán beadtam a derekam és elmentünk fülcsizni az Aquaworldbe Barnussal. Nem bántam meg. Mindkét gyerek jól szórakozott. Volt csúszdázás, (egy darabig nem érdekelte, de mikor meglátott egy fodros rózsaszín bugyisat felmenni rajta, neki is meg kellett mutatnia, hogy ő milyen férfi!) örvénylés, masszírozás, ugrálás. Két órát voltunk benn, és csak azért jött ki Balcsi viszonylag problémamentesen, mert rájött, hogy éhes.

És ezer hála-köszönet Bucubigyó családjának, akik megmutatták a kerti popsitepsi használatában rejlő lehetőségeket. Ha leeseik a hó, fenék nem maradhat szárazon és folttalanul.

Így mosolyog, ha fényképezik. Csak kicsit ijesztő.

Kicsit rólunk...

Ki mivel játszik mostanában?

Balcsi egy kiszeparált biciklipumpával ütlegel egy gumilabdát. (Igen, szerintünk is rendőr lesz.)

Kedves Z. városokat gyárt.

Én pedig keresem az ideális lakhelyet az ingatlan.com-on.

Ki mit olvas mostanában?

Balcsi Annapetigergőt olvastat magának.

Kedves Z. még A világ eredetét sem olvasta el.

Én a Sántaiskolát és a Könnyű álmot (fúj-fúj) olvasom felváltva.

Ki mit néz mostanában?

Balcsi semmit, mert rossz a tévé. (Nem, de könnyebb volt ezt elhitetni, mint elmagyarázni a tévénézés káros hatását, és megveregetem a vállam.)

Kedves Z. az Elit alakulatot.

Én teljesen rákattantam az Így jártam anyátokkal-ra.

Miről beszélgetünk mostanában?

Balcsi: "Anya, nincsen semmi gond!" vagy: "Babázs nem alszik. Én nem alszik. Nem-nem-nem!", vagy: "Hol van motol?", vagy: "Anya, ne költözz el!", vagy: "Öltözz át!", vagy: "Nem dob el, nem szabad. De, szabad!"

Kedves Z.: " És a hócipőm (nem ezt mondja) tele van már azzal, hogy még mindig nem működik, pedig már másfél hónapja jónak kéne lennie legalább! És nem, nem tudom mikorra érek haza!"

Én: "Egész nap ez ment! Semmit nem tudtam csinálni. A vacsora?! Ami tegnap volt. Nem, nem volt rá időm, mert matrica. Nem, nem tudtam apuéknál hagyni! Mert egyedül nem marad ott. Egyébként, megtaláltam, hogy hová fogunk költözni!"

Utolsó mondatok elalvás előtt:

Balcsi: "Cici hol?"

Kedves Z.: "Cici hol?" "Kell!"
Én: "Kell nekünk még egy gyerek?"

Apa, ne költözz el!-

-mondja ezt a gyerek ijedten, mikor az apja munkába indul. (Csak egyszer veszekedtünk akkorát, hogy ez felmerült.:))
Mostanában toást reggelizünk. Imádom, ahogy mondja.
És ha valamin felhúzom magam, pl. kommentálok egy hírt/cikket/történetet, közel jön hozzám, mélyen a szemembe néz, és azt mondja:"Anya, nyugi!"
Csak ebben a fránya TV-dologban lennék erősebb!!!

Igen-igen-igen!

Végre én is írhatok valódi gyerekszájakat.
Úgyhogy gyerekszáj rovatunk I. szösszenete:
Jix előrelátó és készül a húsvétra:" Mondd utánam:"Zöld erdőben jártam..."
Balcsi: "Nem zödz erdő, kék erdő!"
Amikor valami nem úgy megy, ahogy ő szeretné, leszegi a fejét és azt mondja: "Nem igaz!"

Egyébként még náthásak vagyunk, de újra van fűtésünk. Igen, megint elromlott a kazán. De most már nem javíttatuk meg, hanem kicseréltettük. És mivel mindenki beleadott apait-nagyapait, ezért csütörtökön már az új kazánnal fűtöttünk. Ami kondenzációs. Szép. Nagyjából ennyit tudok erről mondani.

És akkor elárulok egy nagy titkot, ami régóta nyomaszt. Otthagytam a PSZF-et. (Ugye GT nem olvassa a blogot?) Nem szerettem, mert nem jutottak el hozzám létfontosságú infók, + az üzleti nyelv, na az teljesen hiányzott. (Egyébként 3 szigorlatom megvan a négyből-hülye-e vagyok, hogy feladtam?) A tanulmányaimat nem hagytam abba, hanem egy más főiskolán e-learning rendszerben folytatom (PSZF-ről amit tudtam beszámíttatam), Kedves Z-vel karöltve. Egyelőre nagyon tetszik, hogy nem kell előadásra járni, nem kell szóban vizsgázni. Nincsenek évközi feladatok. Nem kell barátkozni az információért. Tudom, hogy mit fognak számon kérni.

Pénteken Kedves Z. vigyorogva közli a következőt: "Ja egyébként tárgyalásban vagyunk a PSZF-el e-learnig-es képzés kapcsán." Izé. Max. majd visszajelentkezem és díszdiplomássá avatnak a kitartásomért.

Nem enged képet betenni, de majd pótolom.